ASTHMA BRONCHIALE / OBSTRUCTIV BRONCHITIS

Az egyszerű hörghurutnak nehézlégzéssel járó változatai. Ekkor a légúti nyálkahártya ödémája és a belső felszínre termelt váladék mellett a hörgőket kívülről körülvevő simaizmok görcsbe húzódása is szűkíti (kb. úgy, mint a szaloncukrokat körülvevő sztaniol, tágabb szakaszt követően szűkület figyelhető meg). A görcs hosszabb – rövidebb szakaszokat érint. Ekkor a szűkület mértékétől függően a levegő csapdába esik a tüdőben a szűkület mögötti szakaszon.

A belégzés aktív izommunka, amikor az izmok kitágítják a mellkast, így a mellkason belül vákuum keletkezik, mely miatt a levegő beáramlik a tüdőbe. Kilégzéskor a belégzésben részt vevő izmok elernyednek, a tüdőn belül megnő a légnyomás, s így kiáramlik a levegő. Mindez egy nem tudatos folyamat a részünkről egészséges állapotban.

Szűkülettel járó bronchitisben a szűkület mértékétől függően csupán a levegő egy része tud távozni a tüdőből. Mivel a szűkület általában fokozódik, a tüdőből egyre kevesebb levegő tud távozni. Így a tüdőben egyre több szén-dioxidban dús levegő halmozódik fel, ami viszont újabb és újabb levegő vételre ösztönöz bennünket. Előbb-utóbb a tüdő teljesen felfújódik, és ekkor már csak minimális levegő mennyiség lesz az, ami ki tud cserélődni az egyes légvételek során.

Ilyenkor tehát a belégzés könnyedén megy, de a kilégzésben egy idő után belépnek a légzési segédizmok, melyekkel megpróbáljuk valamennyire kipréselni a levegőt a tüdőből. Ha megfigyeljük/ utánozni próbáljuk ekkor a gyermek légzését, a kilégzés hosszabbá válik, akár préselő hangot is kiadhat magából. Másik jellegzetes hangjelenség, mikor a szűkületen áramlik ki a levegő, a tipikus sípoló/búgó hang (kicsit hasonlít ahhoz a hangjelenséghez, amit Süsü, a sárkány ad ki, mikor tüzet fúj). Mindkettő, a préselés és a sípolás is hallható akár szabad füllel.

Obstructiv bronchitisnek nevezzük azt, amikor ez a tünet együttes viszonylag ritkán és még csak néhány alkalommal jelentkezett a gyermeknél. Amennyiben ez a nehézlégzéses forma 6 hónapon belül legalább 3 alkalommal jelentkezik, a folyamat vélhetőleg kezd krónikussá válni, ekkor beszélünk asthma bronchialeról, mely tehát az obstruktív bronchitis krónikus formája.

Asthmás rohamban / obstructiv bronchitisben az akut ellátásban használatos rohamoldó szerekkel oldjuk a simaizmok görcsét. (A rohamoldó szert mindig az arra való segédeszközzel adjuk be, mely nem tejfölös pohárból készített!!! Bár tudom sokszor javasolják a kollégák, mert így olcsóbban megoldható lenne, azonban a rohamoldó szer ekkor nem fog a szájüregnél, garatnál tovább jutni, nemhogy a tüdőbe!) Ebben a légúti betegségben tilos váladékoldót / köptetőt adni a gyermeknek, mert a feloldott váladék a szűkületen keresztül nem tud kiürülni. Pangani fog a szűkület mögött, a felhalmozódó váladék szintén gátolni fogja a gázcserét, a nehézlégzést ezzel tovább fokozva. Ahogy a rohamoldó szer hatni kezd, a gyermek köhögése magától hurutossá fog válni, mert az oldódó szűkületeken át tud jutni a váladék.

Az asthmában a sónak a szerepe elsősorban nem az akut szakaszok kezelésében van, hanem inkább hosszútávon, az akut szakaszok közti időszakban, a hörgőkben folyamatosan fennálló kisfokú gyulladás mérséklésében, illetve a folyamatosan termelődő kis mennyiségű gyulladásos váladék ürítésében.

Kezelésében itt is érvényesek a náthánál dőlt betűvel leírtak. DE váladékoldót TILOS adni!

Az asthma pszochoszomatikus megközelítése:

Számos okból fullasztó, nyomasztó helyzetben érezzük magunkat. Érdemes lehet megfigyelni, milyen pszichés szituációkban jelentkezik a nehézlégzés.

(Dr. Papp Eszter – Csecsemő – és Gyermekgyógyász, Gyermek Tüdőgyógyász)