Egészség,természetes módon

Az allergia (szénanátha vagy állati szőr allergia) az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek egyébként teljesen ártalmatlanok vagy normális esetben semmiféle válaszreakciót nem váltanának ki a szervezetből.

Az ilyen anyagokat allergéneknek nevezzük, mint például a pollenek, állati szőrök, atkák, különböző állatok mérgei, penészspórák, élelmiszerek, gyógyszerek… stb.

Az allergiának több típusát ismerjük és különböző mértékkel, erősséggel osztályozzuk őket. Az allergének gyulladást váltanak ki a szövetekben.

A sóbarlang rendszeres használatával csökken a szervezetben fennálló gyulladás. A só természetes gyulladáscsökkentő és immunrendszer erősítő hatása miatt az allergiás reakciók tünetei enyhülnek, esetleg teljesen megszűnnek.

A tünetek nagymértékben függnek attól, hogy milyen szervben megy végbe az allergiás reakció. Történhetnek bőrön, emésztőrendszerben, légutakban vagy esetleg a szem szaruhártyájának gyulladását okozva.

Ilyen például a szénanátha is, amely az orrnyálkahártya megvastagodásához, orrváladékozáshoz, tüsszögéshez, illetve a szem irritációjával könnyezéshez vezet. Amint az allergia bekerül a tüdőbe, akkor asztmás tüneteket is okozhat.

Az orr nyálkahártyájának fertőzés okozta gyulladása, mely így ödémássá válik, megduzzad, szűkítve ezzel a levegő szabad útját az orrban és szűkítve a melléküregek felé átvezető járatokat is.

Az orrban a duzzanat mögött az üregekben pangani fog a váladék. Mivel a meleg, nedves közeg ideális táptalaj a kóros baktériumok megtelepedésére, a pangó váladékban azok előbb-utóbb elszaporodnak — a kezdeti fehér orrváladékot sárgává, majd zöldessé színezve. Ha ez a fertőzött váladék nem tud kiürülni, arcüreg-, homloküreg-, középfülgyulladásokat okozhat.

Nátha esetén, már a gátolt orrlégzés kezdetekor javasolt orrcsepp/orrspray használata (nem sós orrspray — az csak a váladék lazítását segíti), melytől az orrjáratok több órán keresztül nyitottá válnak. Fontos a váladék eltávolítása orrfújással vagy orrszívással.

Ha valamelyik orrcseppről azt tapasztaljuk, sokáig segített levegőt kapni, érdemes a nevét megjegyezni. Az első 4–5 napban, ha a gyermek láztalan, jó a hangulata és nem bágyadtabb, nyugodtan kezeljük otthon. Ha 4–5 nap alatt nem javul, javasolt a háziorvost felkeresni.

Szintén gyakori, hogy napközben alig észlelünk váladékozást, de amint vízszintes testhelyzetbe kerül a gyermek, köhögési roham lép fel — a melléküregekből hátracsorgó sűrű váladék miatt. Ilyenkor segít egy kis folyadék itatása.

A gyógyulást nagyfokban segíti a bő folyadékfogyasztás, a megfelelő vitaminpótlás (C- és D-vitamin), a gyakoribb szellőztetés, és a levegő párásítása. Náthában, orrmandula- és arcüreggyulladásokban napi 1–2 alkalommal sós vizes orrmosás is végezhető.

A sószobába szintén kinyitott orrjáratokkal érdemes bemenni.

Kiegészítő kezelésként: gyömbérgyökérből készült tea, kakukkfűtea, fokhagyma (természetes antivirális hatású). A kamilla nem javasolt — szárítja a nyálkahártyákat.

Az egyszerű hörghurutnak nehézlégzéssel járó változatai. Ekkor a légúti nyálkahártya ödémája és a belső felszínre termelt váladék mellett a hörgőket kívülről körülvevő simaizmok görcsbe húzódása is szűkíti a légutakat.

A szűkület mértékétől függően a levegő egy része csapdába esik a tüdőben. Mivel a szűkület általában fokozódik, a tüdőből egyre kevesebb levegő tud távozni — előbb-utóbb a tüdő teljesen felfújódik. Jellegzetes hang: a kilégzés hosszabbá válik, préselő, sípoló/búgó hangot adhat.

Obstruktív bronchitisnek nevezzük, ha ez a tünetegyüttes viszonylag ritkán jelentkezik. Ha 6 hónapon belül legalább 3 alkalommal előfordul, a folyamat vélhetőleg kezd krónikussá válni — ekkor beszélünk asztmáról.

Asztmás rohamban az akut ellátásban rohamoldó szerekkel oldjuk a simaizmok görcsét. Ebben a betegségben tilos váladékoldót/köptetőt adni — a feloldott váladék a szűkületen keresztül nem tud kiürülni.

A sónak a szerepe asztmában elsősorban nem az akut szakaszok kezelésében van, hanem hosszútávon, az akut szakaszok közti időszakban, a hörgőkben folyamatosan fennálló kisfokú gyulladás mérséklésében, illetve a gyulladásos váladék ürítésében.

A gége gyulladásos megbetegedése, melynek során körkörös nyálkahártya duzzanat alakul ki, és súlyosságtól függő mértékben beszűkül a légút, korlátozottá válik a légzés, a hangunk pedig rekedtté válik.

Általában pár napos jellegtelen köhécselés/nátha után vagy akár hirtelen, előzetes tünetek nélkül jelentkezik. Többnyire este 19h tájban kezdenek berekedni, köhécselni a gyerekek, majd 22h körül egyre többet, ugató színezettel köhögnek. Súlyos esetben légzési nehezítettség is társul hozzá.

Elsősegély: gyors felöltöztetést követően hideg levegőre juttatás (nyáron a fagyasztószekrény ajtaját kell kinyitni). Ha 15–20 perc alatt nem javul az állapot, azonnal ügyeletre/kórházba kell menni.

Ha javul, javasolt az éjszakát hideg szobában töltenie (nyitott ablaknál, jól felöltöztetve). Másnap reggeltől váladékoldó adása ajánlott bő folyadékbevitellel. A szobában hűvösebb és párás levegő legyen.

A sószoba tipikusan az a betegség esetén ajánlott, amely akkor kezd javulni, ahogy a gyulladásos váladék leoldódik a gégéről. Az erdei fenyő illóolajnak váladékoldó, az eukaliptusznak váladékoldó és fertőtlenítő hatása is van.

A hörgők nyálkahártyájának gyulladásával járó betegség. Az egyszerű hörghurutban a légutak belsejét bélelő nyálkahártya ödémássá válik, felszínére sok váladék termelődik, melyeket durva zörejként lehet meghallani a tüdő feletti hallgatózáskor. Ez a típus a köhögés mellett nem jár légzési nehezítettséggel.

Ekkor fontos a korábban már hatásosnak bizonyult váladékoldó használata pár napon keresztül, bő folyadékbevitel mellett.

A sószoba ebben a betegségben is hatásos az akut szakban — a sólevegő gyulladáscsökkentő hatást fejt ki a hörgők falára, segítve a váladék kiürülését.

Az erdei fenyő illóolajnak váladékoldó/köptető, az eukaliptusz illóolajnak váladékoldó/köptető és fertőtlenítő, a citrom illóolajnak légfertőtlenítő hatása van.

Érvényesek a náthánál leírt általános tanácsok is: bő folyadék, C- és D-vitamin, párás és hűvösebb levegő, rendszeres szellőztetés.

A tüdőgyulladás a tüdő kis hörgőágait és az alveolusokat érintő gyulladása. A termelődő gyulladásos váladék kitölti az alveolusokat és kis bronchusokat, lehetetlenné téve az oxigén–szén-dioxid cserét.

Típusos esetben lázzal, elesettséggel, fáradékonysággal, aluszékonysággal, étvágytalansággal, sápadtsággal, gyakori felületes köhécseléssel és szapora légzéssel jár. Atípusos esetben esetleg csak elhúzódó, egyre fokozódó köhögés az egyetlen tünet.

Csakúgy, mint a hörghurutban vagy a náthában, itt is fontos a köptető adása, ha hurutossá válik a köhögés, illetve a bő folyadékbevitel. A gyógyuláshoz általában szükség van antibiotikumra is.

A sóterápia a gyógyulási folyamatot támogatja — a speciális mikroklíma segíti a tüdőszövet gyógyulását és az immunrendszer erősítését. Citrom illóolajjal a levegőt fertőtleníthetjük.

Érvényesek a náthánál leírt általános tanácsok: bő folyadék, vitaminek, szellőztetés, párás levegő.